Egyszer régebben olvastam, hogy a depresszió egyik tünete lehet ha valaki sokat alszik, mert abba menekül. Esküszöm, hogy nem ezért van, de tényleg kurvára rosszul csinálom a dolgokat, én az a típus vagyok, hogy a munkanapokon, nem elégszem meg azzal, ha dolgozom és alszom. Szükségem van szórakozásra is, na már most ez a szórakozás mostanában, filmek, sorozatok, youtube videók maratoni bambulása és ezekkel am úgy elmegy az idő, h észre sem veszem. Ráadásul ezekből minél többet, sorozatoknál ugye: "csak még egy részt, aztán alszom" és ezt 3* még elhatározom magamban. Képes vagyok ezt annyira csúcsra járatni, h most is mindjárt hajnali kettő, de én még tolom a faszságot, mert nem akarok még aludni, h már dolgozni kelljen mennem, még húzom, halasztom. Ja és nem utálom a munkahelyem, sőt, bár mostanában azért nem 100%, de nem utálom.
Ennek a következménye meg az, h átalszom a hétvégéket, de bazz szó szerint, csak enni, pisilni kelek fel. Brutál...
Tudom, h ezen változtatnom kell, mert ez így nagyon nem jó...
Továbbá, borzasztó rossz érzés van bennem, h túlvagyunk a Karácsonyon, már megint vége...Az ember olyan sokat vár rá, aztán hipp-hopp vége, nagyon rossz, kicsit olyan üresség, szomorúság.
Sokan Karácsonykor lesznek öngyilkosok, pedig szerintem akkor lenne indokolt, amikor vége, ááá, megint a szürke hétköznapok...
Hogy az érdekesebb részre térjek, múltkor elkezdtem műfaszokat nézegetni a neten, mert már annyira kis szép élethűek vannak, amiket a csempére vagy a padlóra lehet tapasztani, vannak egészen bőrszerű anyaggal bevontak stb...én nem igazán szeretem a vibrátorokat, eleve rühellem, ha rezeg.
Sokkal jobban tetszik, ha élethű valami, rózsaszínes, bőrszerű, szép makkal, "méteres-kékeres" a nagy nézegetés közben annyira felizgultam, hogy nyomtam egy hatalmas masztit.
Lehet, h valamikor megrendelek egy ilyet, olyan kis szépek. Meg hát tudjuk, h pasik terén nem állok túl jól, túl sok minden fontos nekem, ahhoz, h beengedjek valakit az életembe és egyre jobban. Régebben rugalmasabb voltam, nem voltak ennyire fontosak a másik nézetei, gondolatai, világhoz való hozzáállása, ma már viszont elengedhetetlen, szóval egy a milliárdhoz, h olyat találjak, aki úgy gondolkodik, mint amire nekem szükségem van, meg h persze kívánjuk is egymást...
Tehát egyértelmű, h marad a műfasz...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
_Amatőr_ 2021.01.08. 02:13:19
Szubrina 2021.01.08. 04:27:39
Előzőleg a Normális embereket néztem, de az egy fostaliga volt, nagy kedvencem a Stranger Things, várom az újabb évadot. Elég sokáig néztem a Darkot, de az halálra idegesített, mert ilyen időutazós szarság...amiben olyan van, h valakinek a saját fia az apja is egyben...mert, amikor visszament a múltba akkor megbaszta az anyját vagy mittomén...elég gáz...most nem jut eszembe hirtelen több, mert sokat néztem, de majd szépen leírom őket, ha eszembe jutnak, de van egy ilyen bejegyzésem is, amiben írok párról asszem.
Vannak kicsit csajosabbak is, amiket nagyon bírtam pl. Hatalmas kis hazugságok...illetve most erről beugrott a Tudhattam volna is izgi volt.
Szubrina 2021.01.08. 11:41:59
Aztán az online oldalakon is feldob néha, pl. így találtam a légikísérőre is.