Két hét és pont egy éve volt, amikor azzal a bizonyos kollégával összegabalyodtam. Aki néhány csodálatos és hosszú randi, ezernyi közös életre vonatkozó igéret után, közölte velem, miközben bőgtem, mint egy idióta, h hát ő meggoldolta magát, mégsem akar kapcsolatot velem. Már többször próbálkozott azóta, mióta visszajött Németországból. Na, képzeljétek ma megint odajött hozzám és próbált szóba elegyedni, de gyors válaszokat adtam és közben csináltam a dolgom. Látom rajta, h újra össze akar jönni velem.

Hogy őszinte legyek, fel sem tudom fogni mit ettem ezen az alakon, hogy tudtam vonzónak találni, hogy hihettem azt, h mi összeillünk. Persze az az érzés is bennem van, h "Erről lecsúsztál öreg" Volt lehetősége, még is eljátszotta. Csak arra kell gondolnom, amikor ott ültem mellette a kocsiban, vígasztalhatatlanul sírtam a csalódás miatt és ő rám se nézett, csak ridegen azt mondta "Én ilyen vagyok" pfff...balfasz.

Van még egy ilyenem x, na ő is írt ma levelet, jó párszor már megbántott a kis e-mailjeivel, hogy valami 20 évessel összejött és én mekkora szar vagyok és senkinek se fogok soha kelleni és blabla. Aztán ma is azt írta, h szeretne engem, jó nem szó szerint, de valahogy mindig visszajön, mert hiába a 20 éves punci, ha a fejben semmi nincs, ezek a buta, üres nők 5 percig okoznak örömet.

Igaz, h ugye itt csak a csetelésig jutottunk Subaruval, de még is ugyan ezt érzem, volt esélye nálam, teljesen nyitott voltam és eljátszotta, aztán ő is elkezdett kapálózni, amikor ráeszmélt mit veszített.

Komolyan, fizikailag, nem csak lelkileg van hányingerem ezektől a férfiaktól.

Nem tudok, senkinek több esélyt adni...

x-nek azért megpróbáltam adni, volt pár héttel ezelőtt egy kicsit nehezebb időszakom, jól esett volna hallani a hangját, beszélgetni, ahogy régen, de azt írta jó pár éjszakai szerelmes szám küldözgetés és kérlelgetés után (amikkel ő próbálkozott, de én akkor figyelmen kívül hagytam) "Hogy ne képzeljem, h ő csak úgy ugrik, mert én csettintek neki" Én meg mondtam, h akkor jó, elengedem a dolgot, végeztünk. Nekem ez csak azért volt fura, mert elég sokszor próbálkozott nálam mindenfélével, hogy újra szóbaálljak vele, erre amikor itt a lehetőség, a büszkesége nem engedte, hát ő tudja, én viszont itt befejeztem, kellőképpen kifejtettem neki akkor, h most nagy szükségem lenne rá, de elfordult.

Ja és ide írom, hogy The Cortez, mert állitólag (by Yrénke) ezzel olvasottságot generálok, na majd megnézzük.